8. Kerüljük a terpeszkedő szerkezeteket!

Hasonlítsuk össze a következőket:

Végre felismerésre került az eltérések oka.	Végre felismerték az eltérések okát.
Módosítást eszközöltek az új statisztikai szoft veren.	Módosították az új statisztikai szoft vert.

A felesleges névutókkal alkotott terjengős kifejezések is nehezítik a szöveg olvasását. Bár a névutók alkalmasak árnyalt kifejezésre, ne halmozódjanak indokolatlanul az „értelmében, következtében, szempontjából, alapjában, terén, területén” kifejezések:

a tárgyalás során/ keretében megállapodtak arról, hogy…	a tárgyaláson megállapodtak arról, hogy...
Tárgyalások folytak a roamingdíjak tekintetében.	Tárgyaltak a roamingdíjakról.
A kérdést több alkalommal is megtárgyalták.	A kérdést többször is megtárgyalták.

Kerülendő a fölösleges igekötők használata: *lerendez* – rendez, *kihangsúlyoz* – hangsúl yoz, *leközöl* – közöl, *lepontosít* – pontosít stb.

…és vigyázzunk a személytelen szerkezetekkel

A távolságtartó hivatali nyelv egyik jellemzője, hogy homályban hagyja a cselekvőt. Míg jó néhány idegen nyelv (így az egyre erősebb hatást gyakorló angol) ezt passzív szerkezetekkel fejezi ki, a magyar nyelv ilyenkor gyakran terpeszkedő szerkezetet használ. Ezek a szerkezetek azonban sok esetben behelyettesíthetők az úgynevezett általános alannyal (a többes szám harmadik személyű igei formával), és ez gördülékenyebb szöveget eredményez. Ügyeljünk azonban arra, hogy a megelőző mondatok alanyát ne érthesse az olvasó a szóban forgó mondat alanyának, és hogy az ige valóban ugyanazt fejezze ki, mint a terpeszkedő szerkezet.

Az ügy hamarosan kivizsgálásra kerül.	Az ügyet hamarosan kivizsgálják.

Ám csak akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha valóban nem ismerjük a cselekvőt. Amikor lehet, inkább pontosítsuk, ki mit csinál. A szöveg csak nyer ezáltal

Miért nagy a jelentősége annak, hogy tudjuk, ki a cselekvő?

Gondoljunk arra, hogy az uniós dokumentumokat több nyelvre is lefordítják. Ha az eredeti dokumentum pontatlan, fennáll a veszélye, hogy a különböző nyelvi változatok egymástól eltérőek lesznek, hiszen minden egyes fordító a maga módján próbálja kitalálni, mire gondolhatott a szerző, és így különböző értelmezések szerint dolgozik.