4. A lehetőségek nyelvén

Egy új nyelv megtanulásához – akárcsak a zenetanuláshoz – szükség van némi erőfeszítésre, de ez sokszorosan megtérül; ráadásul aki már próbálta, megmondhatja, hogy maga az utazás ugyanolyan élvezetes lehet, mint a megérkezés.

„Számomra a nyelvtanulás elsősorban arról szól, hogy kapcsolatot teremthetek a világ más részein, más kultúrákban élő emberekkel, ami nekem nagyon fontos, mivel imádok utazni – meséli a spanyol Celia, aki négy nyelven beszél. – Nagyon élvezem a nyelvtanulást, bár néha elég kiábrándító, mikor látja az ember, mennyi mindent kell még megtanulnia, hiába beszéli viszonylag jól a nyelvet.”

Fontos szempont az is, hogy a nyelvekkel összefüggő szakmák (így a fordítás és a tolmácsolás) Unió-szerte jó karrierlehetőséget jelentenek. A nyelvi szakemberekre számos ágazatban – többek között az idegenforgalomban, a könyvkiadásban, illetve különféle nemzetközi szervezeteknél és vállalatoknál – vár előrelépési lehetőség.

A nyelvtudás kulcsot adhat a kezünkbe addig elérhetetlen idegen kultúrák és társadalmak felfedezéséhez is.

Egy idegen nyelv ismerete pedig valóban biztosíthatja számunkra ezt a másféle látást, mert segítségével saját nyelvükön beszélhetünk az emberekkel, és első kézből nyerhetünk betekintést egy-egy vidék kultúrájába és irodalmába.

Minden új nyelv ismerete tulajdonképpen a szóbeli lehetőségek egész világát nyitja meg előttünk. Frank Smith pszicholingvisztikai szakember ezt így fogalmazta meg: „Ha egy nyelvet beszélsz, egy bizonyos folyosón haladhatsz előre az életben. Két nyelvvel azonban megnyílnak a folyosó menti ajtók is.”

A megértés eszköze

Az idegen nyelvek ismerete nagymértékben elősegíti a különféle társadalmakból származó emberek közötti megértést. A világ egyre zsugorodik, míg lassan egyetlen globális faluvá válik, az emberiség pedig fokozatosan egyetlen nemzetközi közösséggé olvad össze. Ebben a helyzetben egyre égetőbbé válik a kultúrák közötti párbeszéd és megértés szükségessége. Egyetlen lingua franca (közvetítőnyelv) azonban nem elég. Ahogy Nelson Mandela, dél-afrikai emberi jogi harcos mondta: „Ha olyan nyelven beszélsz valakihez, amelyet megért, azt az eszével fogja fel. Ha azonban anyanyelvén szólsz hozzá, azt a szívével érti meg.”

„Aki nem ismer idegen nyelvet, az az anyanyelvét sem ismeri.” Maximen und Reflexionen IV 237: Wer fremde Sprachen nicht kennt, weiß nichts von seiner eigenen. Johann Wolfgang von Goethe

Többnyelvűség az irodalomban


Egyes emberek olyan szinten képesek megtanulni idegen nyelveket, hogy még írni is tudnak azokon. Erre az egyik legismertebb példa Joseph Conrad lengyel író, akit széles körben minden idők egyik legnagyobb angol nyelvű regényírójának tartanak. Ez az eredmény azért is különösen figyelemreméltó, mert Conrad csak a húszas évei közepén, a brit kereskedelmi flottával tett utazásai során kezdett el angolul tanulni.

Hasonlóan többnyelvű író még a cseh-francia regényíró, Milan Kundera, aki személyesen lektorálja művei francia fordítását, és az orosz-amerikai Vlagyimir Nabokov, aki első kilenc regényét oroszul írta, mielőtt megalkotta volna az angol nyelvű modern irodalom néhány legjelentősebb darabját.

A kortárs írók közül Vassilis Alexakis hozható fel példának, aki francia és görög nyelven ír. A művész 2007-ben elnyerte Franciaország egyik legtekintélyesebb irodalmi elismerését, a „Grand prix du roman de l’Académie Française”-t (a Francia Akadémia regény-nagydíját). Egyik leghíresebb, Les mots étrangers (Idegen szavak) című műve egy kulturálisnyelvi utazást mutat be Franciaországon, Görögországon és a Közép-afrikai Köztársaságon keresztül, ahol az elbeszélő elhatározza, hogy megtanulja az ország fő nyelvét, a szangót.

© Európai Unió

Study in Poland
Privacy Policy