5. A nyelv mint befektetés

Vannak, akik kifejezetten gyakorlati okokból tanulnak nyelveket. „Kizárólag szakmai okokból tanultam meg franciául, és azért, hogy kommunikálni tudjak annak az országnak a lakóival, ahol élek” – magyarázza Angel, a Belgiumban élő bolgár IT-szakember.

Másoknál többféle ok is közrejátszik a nyelvtanulásban. „Szakmai szempontból is hasznos volt számomra, hogy megtanultam franciául – mondja Simon, brit menedzser –, de ezáltal sok francia anyanyelvű embert is megismerhettem a világ minden tájáról.”

Ha megtanulsz egy nyelvet, ezzel számos munka- és tanulási lehetőség is megnyílik előtted, és karriered terén is versenyelőnyhöz juthatsz. Dušan, cseh tanácsadó azt állítja, hogy németnyelv-tudása kedvező karrierlehetőségeket nyitott meg előtte, és megkönnyítette számára az osztrák és német bankszektorral való kapcsolattartást. Megfigyelései szerint a volt Csehszlovákiában bekövetkezett politikai változások után gyorsan megváltozott a nyelvekhez való hozzáállás: a valaha kötelező oroszt először politikai okokból elutasították, majd a közelmúltban ismét megnőtt iránta a kereslet, de ezúttal főleg kereskedelmi szempontok kerültek az előtérbe.


Versenyelőny

Ha vállalkozó vagy menedzser vagy, a többnyelvű személyzet növelheti üzleti vállalkozásod versenyképességét. Ilyen módon a nyelvismeret hiányának gazdasági értelemben kell megfizetni az árát. Egy nemrégiben EU-szerte végzett felmérésben például a kis- és középvállalkozások 11%-a vélte úgy, hogy már veszített el szerződést amiatt, hogy a cégnek nem állt rendelkezésére a szükséges nyelvismeret.

Amikor egy autóipari vegyszereket és dörzsanyagokat gyártó olasz vállalat be akart lépni bizonyos külföldi piacokra, igen nehezen talált olyan munkatársakat, akik rendelkeztek a közvetítéshez szükséges nyelvismerettel. A vállalat azóta igyekszik meggyőzni az olasz egyetemeket, hogy ösztönözzék jobban a nyelvtanulást.

Hasonló a helyzet Lengyelországban is. „Beszéltem néhány elkeseredett emberrel a helyi kereskedelmi kamaráknál, akik megpróbálták segíteni a kisvállalkozásokat. Az erőfeszítéseik azonban nagyon sokszor kárba vesztek, mert a cégeknél senki sem beszélt nyelveket” – meséli Sabina Klimek, az uniós támogatással létrehozott, többnyelvűséggel foglalkozó üzleti fórum tagja.

Sok munkáltató és munkavállaló tudatában van annak, hogy a többnyelvűség ma már kikerülhetetlen. Belgiumban például sok állásajánlatban kikötik, hogy a jelentkezőnek beszélnie kell legalább az ország két hivatalos nyelvét és még egy nagyobb európai nyelvet. Az európai nagyvállalatok háromnegyede, azaz túlnyomó része módszeresen csakis nyelvtudással rendelkező munkatársakat toboroz.

Sok európai egyetem kínál idegen nyelvű képzéseket úgy a külföldi diákok odavonzása, mint a helybeli diákok mobilitásának fokozása érdekében. Néhány litvániai egyetem angol, francia, német és orosz nyelven is indít képzéseket. Belgiumban, a Cseh Köztársaságban és Romániában arra is van lehetőség, hogy a biológia, földrajz vagy történelem főszak mellett idegen nyelvi B-szakot is elvégezzenek a hallgatók, így bizonyos esetekben akár két diplomát is szerezhetnek egyszerre.

© Európai Unió

Study in Poland
agh_en_220_300.jpg
Privacy Policy