5. A nyelv mint befektetés
Vannak, akik kifejezetten gyakorlati okokból tanulnak nyelveket. „Kizárólag szakmai okokból tanultam meg franciául, és azért, hogy kommunikálni tudjak annak az országnak a lakóival, ahol élek” – magyarázza Angel, a Belgiumban élő bolgár IT-szakember.
Másoknál többféle ok is közrejátszik
a nyelvtanulásban. „Szakmai szempontból
is hasznos volt számomra,
hogy megtanultam franciául – mondja
Simon, brit menedzser –, de ezáltal sok
francia anyanyelvű embert is megismerhettem
a világ minden tájáról.”
Ha megtanulsz egy nyelvet, ezzel számos
munka- és tanulási lehetőség is megnyílik
előtted, és karriered terén is versenyelőnyhöz
juthatsz. Dušan, cseh tanácsadó
azt állítja, hogy németnyelv-tudása
kedvező karrierlehetőségeket nyitott
meg előtte, és megkönnyítette számára
az osztrák és német bankszektorral való
kapcsolattartást. Megfigyelései szerint
a volt Csehszlovákiában bekövetkezett
politikai változások után gyorsan
megváltozott a nyelvekhez való hozzáállás:
a valaha kötelező oroszt először
politikai okokból elutasították, majd a
közelmúltban ismét megnőtt iránta a
kereslet, de ezúttal főleg kereskedelmi
szempontok kerültek az előtérbe.
Versenyelőny
Ha vállalkozó vagy menedzser vagy, a
többnyelvű személyzet növelheti üzleti
vállalkozásod versenyképességét. Ilyen
módon a nyelvismeret hiányának gazdasági
értelemben kell megfizetni az árát. Egy
nemrégiben EU-szerte végzett felmérésben
például a kis- és középvállalkozások
11%-a vélte úgy, hogy már veszített el
szerződést amiatt, hogy a cégnek nem állt
rendelkezésére a szükséges nyelvismeret.
Amikor egy autóipari vegyszereket és
dörzsanyagokat gyártó olasz vállalat be
akart lépni bizonyos külföldi piacokra, igen
nehezen talált olyan munkatársakat, akik
rendelkeztek a közvetítéshez szükséges
nyelvismerettel. A vállalat azóta igyekszik
meggyőzni az olasz egyetemeket, hogy
ösztönözzék jobban a nyelvtanulást.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is.
„Beszéltem néhány elkeseredett emberrel
a helyi kereskedelmi kamaráknál,
akik megpróbálták segíteni a kisvállalkozásokat.
Az erőfeszítéseik azonban
nagyon sokszor kárba vesztek, mert
a cégeknél senki sem beszélt nyelveket”
– meséli Sabina Klimek, az uniós
támogatással létrehozott, többnyelvűséggel
foglalkozó üzleti fórum tagja.
Sok munkáltató és munkavállaló tudatában
van annak, hogy a többnyelvűség
ma már kikerülhetetlen. Belgiumban
például sok állásajánlatban kikötik, hogy
a jelentkezőnek beszélnie kell legalább az
ország két hivatalos nyelvét és még egy
nagyobb európai nyelvet. Az európai nagyvállalatok
háromnegyede, azaz túlnyomó
része módszeresen csakis nyelvtudással
rendelkező munkatársakat toboroz.
Sok európai egyetem kínál idegen nyelvű
képzéseket úgy a külföldi diákok odavonzása,
mint a helybeli diákok mobilitásának
fokozása érdekében. Néhány litvániai
egyetem angol, francia, német és orosz
nyelven is indít képzéseket. Belgiumban,
a Cseh Köztársaságban és Romániában
arra is van lehetőség, hogy a biológia,
földrajz vagy történelem főszak mellett
idegen nyelvi B-szakot is elvégezzenek a
hallgatók, így bizonyos esetekben akár
két diplomát is szerezhetnek egyszerre.
© Európai Unió