A pontos fogalmazás legfontosabb feltétele és első
lépése, hogy gondolataink világosak legyenek. Tisztázzuk
tehát a következőket.
Merjünk közvetlen hangon és érdekesen írni!
Amennyiben a vázlat összefoglalót is tartalmaz, először azt fogalmazzuk meg. Akár az is kiderülhet, hogy már ennyi is elég! Az összefoglalót illesszük a szöveg elejére, mert ez az a rész, amelyet először (vagy egyáltalán) el fognak olvasni.
Egy írás értéke sosem a hosszúságától függ. Az olvasó nem fog nagyobb tisztelettel gondolni arra, aki tíz helyett húsz oldalt írt – különösen akkor nem, ha úgy érzi, a témát tíz oldalban is fel lehet dolgozni! Valószínűbb, hogy inkább neheztelni fog arra, aki írásával a szükségesnél többet vett igénybe értékes idejéből.
Ha sok-sok tényt és gondolatot tartalmazó szöveget kell írnunk vagy átdolgoznunk, különösen ügyeljünk a szórendre és a szövegkohézió megteremtésére. Az alábbi példák azt mutatják be, hogyan előzhetjük meg a félreértéseket:
Az alábbiakhoz hasonló egyszerűsítésekkel szövegünk áttekinthetőbb lesz.
A konkrét üzenetek pontosabbak, világosabbak, míg az elvont szövegek homályosságukkal elriaszthatják az olvasót. Előfordulhat, hogy túlzottan elvont szöveg láttán az olvasó arra a következtetésre jut, hogy az írónak fogalma sem volt a témáról.
További lehetőség a szöveg egyszerűsítésére a terpeszkedő szerkezetek és a szószaporí tás kerülése.
A hamis barátok olyan szavak, amelyek két különböző nyelven hasonló alakúak, ám jelentésük különböző. Egy olyan többnyelvű környezetben, mint amilyen az Európai Bizottság is, a munkatársak néha keverik az általuk használt nyelveket.
Használjuk a helyesírás-ellenőrző programot, de vegyük fi gyelembe, hogy nem tud minden hibát kiszűrni!
© Európai Unió, 2013